Az megvan mindenkinek, hogy ma bárki olyan képességeket sajátíthat el, ami anno csak a királyoknak adatott meg? Tánc, illemtan, diplomáciai ismeretek, kardvívás, nyelvtanulás, utazgatás stb. Ezek a képességek kellettek/illettek ahhoz, hogy királyok legyenek. Az átlag parasztnak ez elérhetetlen volt. Ma egy karnyújtásnyira van a tudás – a kezet azért ki kell nyújtani .
Durva belegondolni, nem? Ki, milyen királyi életet akar tanulni magának?
“A formális képzés segít, hogy meg tudj élni; az önképzés pedig hogy gazdag legyél.” – Jim Rohn
Van ez a humoros curling dolog. Tudod, amikor néhány végtelenül komoly ember egy-egy speciális partvissal suvickolja a jeget egy csúszó gránitkorong előtt egy hangyányit nagyobb vehemenciával, mint ahogy a takinéni mosta a hipós löttyel az általános suli végtelen pévécémezőit. Na, szóval körling (mert így ejtik ugyebár). De miért? Miért csinálják, mi a jó benne? Ez a kép fél perc alatt elmagyarázza neked.
A fenti egy tökéletes példa az infográfiák, azaz az információk rajzos megjelenítésének erejére. Egyetlen oldal és MINDEN fontos rajta van – mint egy elmetérképen – ráadásul mindez egy gyönyörű kép formájában többnyire.
Vajon egy szabvány törikönyv hány oldalas lenne, ha CSAK ilyen átgondolot infográfokból állna? És vajon mennyivel gyorsabban tanulná meg a nebuló, mint az olckúl szöveges fajtát?
Infographics rule.
„Az ötlet egyszerű: Az emberek, akik Csinálnak dolgokat inspirálhatnak minket, hogy mi is vágjunk bele és Csináljunk dolgokat.”
Azaz ez a konferencia összejövetel a „csinálók” csinálmányairól szól. (Ohh, szép magyar nyelv!) De akár nevezhetnénk őket nyélenrakóknak is pszeudo-futár terminológiát használva, mert tényleg azt csinálják.
Ez a rendezvény az ekén említett sorozat többi tagjától eltérően egészen családias, ráadásul meglehetősen nomád (de nagyon igényes!) körülmények között kerül megrendezésre Nagy-Britanniában, pontosabban Walesben. A helyszín olyannyira családias, hogy tulajdonképpen egy hatalmas jurta szolgál konferenciaközpontként, ahová maximum 85 ember fér be. Szűkös. Minden évben csupán 60 jegyet bocsátanak eladásra, melyekért egyenként 300.000 huf-ot kell leszurkolni és házasságot kell kötni fortunával. A belépő ára amúgy nem a rendezést fedezni, ugyanis azt a szponzorok állják. Aki kifizeti ezt a pénzt az a Do lectures filozófiája alapján körülbelül 12000 másik embernek teszi lehetővé, hogy ők is részesei lehessenek az előadásoknak online. A szervezők nem profitálni akarnak az eseményből, hanem el akarják juttatni a hangot (és képet) a legtöbb emberhez. Nemes.
Minden évben 20 nyélenrakó osztja a bölcsességet, akik nem feltétlenül olyan nagy nevek, mint pl. egy TED-en, viszont nem kevésbé érdekesek. Aki itt beszél, az valami nagyon érdekes dolgot TETT, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy volumenében is hatalmas, viszont az ötlet mérete tekintetében mindenféleképen az.
Sok zöld témájú előadás, viszonylag kevés übertudományos téma, háziszínpad.
Tavaly az előadók közt volt az eke egyik kabalája Tim Ferriss is, idén pedig egy az eke főszerkesztőjének egy másik kedvence, a Vagabonding c. kötet szerzője, Rolf Potts is az előadók között volt. Az idei Do szeptemberben volt (a friss videók már kezdtek felkúszni), és a 2010-es előadók névsorát is nemsokára közzéteszik.
A 2008-as do talks sommázata 7 percben. Átjön. Jó érzés megnézni.
Puritán, de nagyszerű – ez a DO lectures. MegINDíTÓ.
frissítés: Potts beszéde épp ma került fel. über.
„Világmegváltó emberek, projektek és ötletek”
A másik nagy kedvenc a TED-re kisésrtetiesen hasonlító kvázi kisöcsi, ami nem attól öcsi, hogy ergyább minőségű lenne, sokkalinkább azért, mert méretben nem nőtt akkorára, mint Ted bácsikája. A ’96-os alapítása óta ugyanazon a helyszínen, a Maine állam beli Camden városka operaházában tartják októberben, ahova csupán 700 kiválasztott ember fér be.
Szóval egyetlen négynapos összejövetel, limitált résztvevőkkel.
A pop atyjai Robert Metcalfe, az Ethernet kitalálója és John Sculley Steve Jobs elődje (és utódja) az Apple CEO-i székében.
A hivatalos honlapon szintén találunk egy remek válogatást a legjobb előadásokból és 2007-től élőben is streamelhetjük az aktuális konferenciát, ami idén október 21-24-ig fog pörögni. Idei előadó lista itt.
Itt van a kínálat, nálam eddig ezek ütöttek erősen:
Malcolm Gladwell a különleges emberekről (lást Outliers)
Matt Mason a kalózkodásról – jobban mondva annak hiányáról
John Legend seggberúg – a zenéjével és szövegével is (a Show Me számnál konstans libabőr veszély)
Steven Pinker arról, hogy a szavaink hogyan tükröznek minket
Christian Nold arról, hogy a környezet mennyire formálja a lelkünket
Az elmúlt hetekben kicsit elvitt a teendőcunami, de a szántás ezennel folytatódik… ahol abbamaradt. Szóval konferenciák, szóval az első, szóval a TED. Hacsak nem egy setít barlangban éltél eddig online tekintetben, akkor bizonyára már hallottál erről a nagyhírű agytágító konferenciáról, de azt valószínűleg nem tudtad, hogy…
…a három betű a Technology Education Entertainment Design rövidítése, azaz a keretet a technológia, oktatás és dizájn témaköre adja meg, amibe ugye elég sok minden belefér. A conf szlogenje „Ideas worth spreading”, azaz Terjesztésre érdemes gondolatok.
Ez a legnagyobb, leghíresebb a sorozatban majdan említettek közül. Az előadások 20 percesek vagy annál rövidebbek. Ideális reggeli/ebéd utáni/lefekvés előtti falat. Nagyon melléfogni nem lehet, bármelyikre klikkelsz jóságot kapsz. Remekül lehet amúgy a videók közt keresni, számos jócska kategorizálás közül választhatsz (népszerűség, legtöbb komment, legtöbb letöltés stb.)
A TED eredetileg 1990-ben indult, de a virágkora 2002-től kezdődött, amikor Chris Anderson (@tedchris) átvette a bulit. Az eredeti TED egy 4 napos konferencia Longbeach-en, de az elmúlt években számos mellékhajtás nőtt ki belőle. A TED Globalt minden évben máshol rendezik meg, legutóbb Oxfordban és talán annyi különbség van az „oridzsinálhoz” képest, hogy több nem-amerikai előadó osztja az észt. Idén először kerül megrendezésre a TED India, nomen est omen és ezen kívül van még a TED X, amit bárki megrendezhet. Bukarest már megtette pl., talán hamarosan Bp-re is bekúszik a mém.
Az ős TED konferenciára érthető módon nem olyan egyszerű bekerülni, hisz mégis csak egy olyan kis laza összeröffenésről van szó, ahol simán belefuthatsz ex- vagy akár jelenlegi államelnökökbe vagy a világ többi legbefolyásosabb embereibe.
„The truth about Ted is that everybody is interesting here.” – Richard Branson
Bekerülni nem könnyű. Két lehetőség van: vagy meghívnak, mert akkora király vagy, vagy kipengetsz 6000 dollárt ÉS elfogadják a levélben elküldött indokodat, hogy miért pont téged válasszanak a meglehetősen limitált helyek egyikére.
Szóval nem olcsó a dolog, de szvsz kevés dologra lehet jobban elkölteni 6000 dollárt.
A legnagyobb királyság a TED-ben, hogy az előadások legjava bárki számára elérhető weben keresztül. Több, mint 400. Lehet őket streamelni vagy filmként, esetleg mp3-ban letölteni. (ismét felhívom a figyelmet, hogy nem érdemes bálásan felhalomozni a vinyón ezeket – a Ted frissen a legfinomabb!)
Én kb. 2 éve követem ted bácsit, szóval túl vagyok néhány tucat előadáson. Számomra ők voltak a leginspirálóbbak:
Sir Ken Robinson a kreativitásról és a mai iskoláról
Barry Schwartz a választás paradoxonáról
Dan Gilbert arról, miért vagyunk boldogok
Sir Richard Branson a vállalkozás kalandjáról
Matthieu Ricard a boldogság szokásáról
Phillippe Starck a dizájn értelméről
John Doerr a zöld forradalomról (nagyon kemény, meg fog téríteni)
Evelyn Glennie megtanít meghallani
Aubrey de Grey az örök életről
Mark Bittman a szörnyűségekről, amiket naponta megeszünk (szintén pálfordító)
És végül egy lista az eddigi előadókról a teljesség igénye nélkül.
Jó TEDelést!
Ha valamit komolyan meg akarsz tanulni, akkor az első dolgod megnézni wikipédián, a második utad pedig egyből a terület egy szakértőjéhez vezessen. Azért wiki az első, mert egy egyszerű, könnyen emészthető, teljes képet kapsz a témáról, kifejezetten laikusoknak megfogalmazva. A második lépés ugrás pedig azért, mert nem érdemes időt vesztegetni kísérletezéssel: kezdj azonnal a lehető legjobb anyaggal és azt bizony az expert tudja, hol keresd.
Nem bonyolult, alapjáraton azonban mégsem így csináljuk…
Holnap (júli 7.) 6-tól tartok egy rövid keynote-ot a Colabs-ben, ha van kedved és időd, akkor téged is szívesen látunk!
A téma (tadamm, megelepetés!) a tanulás lesz, pontosabban a tanulási folyamat indítója a lelkesedés és annak tudatos manipulációja. Egy kb. 3/4 órás előadásra kell számítani, utána csinálunk egy kis workshop-szerűséget, ahol az elhangzottak gyakorlati alkalmazását próbáljuk ki a jelenlévő kisérleti nyulakon 
Mivel ugye az Eke (ön most itt áll) szerkesztője is jelen lesz a rendezvényen, ezért egyfajta író-olvasó talákozó funkciót is kaphat az esemény. Gyertek!
A kedvcsináló itt
Pogácsa lesz. (not)
Jegyzetelés. Papír cerka, ‘szt csá. Ez a hagyományos. De, a hatékonyság arról szól, hogy az aktuálisan rendelkezésre álló LEGJOBB technológiát kell felhasználni. Űrtechnika, plasztik, nano, mimikiri, bármi.
Szóval jegyzetelés. Ez jelenleg a cutting edge. A természetes, jól megszokott, kényelmes jegyzetelési rutin megmarad és arra pluszba jön rá az írást egyből digitalizáló és a diktafon funkció. A villámgyors kézírás előnyeit ötvözi a digitális világgal. Okos, furfangos. Okos tollnak hívják.
Ahogy Gordon Ramsay mondaná: jegyzetelés – “DONE”
