• Egy tanult, adott anyanyelven beszélő ember körülbelül 20000 szócsaládot ismer
• kb. 15000 szót kell ismerned, hogy folyékonyan tudjál olvasni egy adott nyelven
• A 2000 leggyakrabban használt szó teszi ki az általános szövegek és a mindennapi beszédben használt szerkezetek 80% -át
•A 2000 általános szó mellett van olyan 570 speciális kifejezés (academic word list – AWL), mely a tudományos szövegek további 9%-át kiteszik(ez a kvázi formális szókincs alapja) – magyarul, ha ismered a 2000 leggyakoribb és az 570 AWL kifejezést, akkor a tudományos szövegek 90%-át érteni fogod.

Baromi izgatott vagyok. A sztori onnan indult, hogy fel akartam támasztani a hullafehér, már-már kukacok rágta spanyol tudásomat, legalább olyan szintre, ahonnan lecsúsztam !6! éve. Számos okom van, de a legfontosabb mindközül az új lehetőségek megnyitása (lásd. korábbi post).

Szóval elhatároztam, hogy nekiesek. De nem ám a hagyományos módon, hanem az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva OKOSAN felépítve egy ördögi tervet. A koncepció röviden a következő: egy hét alatt leporolni a korábbi tudásomat, majd két hetet rászánni az áhított “vég”célra: meg tudjam érteni a hétköznapi spanyol szöveget (újságok, beszéd, filmek) és tudjak társalogni a mindennapokban.

Nomármost. Mielőtt elővettem volna az ágyam alól az elarchivált anyagaimat, egy kis alapozást tartottam. Nem a spanyol nyelvből, hanem a nyelvtanulásról úgy ab ovo. Meg akartam érteni a mintázatát (pláne, hogy van még egy feltámasztandó, feltápolandó németem is, és még ki tudja mi vár rám). Utána olvastam, utánagondoltam, összeszedtem néhány remek anyagot az Internetsről és jelentem, kezd letisztulni a kép. A részletekről majd később, most azonban megemlítenék egy olyan könyvet, amit minden kezdő nyelvtanulónak a kezébe nyomnék. The Quick and Dirty Guide to Learning Languages Fast. Nagy tapsot neki!

A szerzőről röviden: a csóka zöldsapkás elitkatona és nem volt megelégedve a hadsereg – egyébként híresen hatékony – nyelvképzésével. Az elitalakulat gyakran csak néhány héttel az indulás előtt tudja meg, hova is kell mennie, ezért kellett neki egy még hatékonyabb módszer. Ennek a bevált „kungfunak” a lényegét írja le könyvében.

Amikor elkezdtem olvasni, egyből Ferris barátunk jól bevált hozzáállása és lifehack-je ugrott be, azaz Pareto 80/20-as elve. A fontossági sorrend fontossága.
Bizony egy nyelv esetén elegendő az összes tudásanyag 20%-a ahhoz, hogy a dolgok 80%-át megértsük.

Mr. Zöldsapkás módszere is azon alapul, hogy ezt a kritikus 20%-ot megjelöld és a lehető legkevesebb idő alatt megtanuld.

„Trim the fat”, azaz szedd le a fölösleget.

Fabrikáltam magamnak egy kis jegyzetet:

Előkészületek:

Hangolódj rá az adott kultúrára (ágyazz meg a tudásnak) – hallgass zenét, ismerd meg a művészetüket, kóstolj bele az ételeikbe, nézz filmeket stb.

Tanuld meg a nyelvtani szakkifejezéseket és azok kelentését – melléknév, főnév, ige, esetek, névelő, rokonértelem, igeragozás, kötőszó, határozószó, ellentét, szinonima, stb.
(Mivel egy [pláne több] nyelv tanulásakor szinte naponta találkozol velük, nem árt, ha tudod, hogy mit jelentenek. Röhej, de nekem sem volt magától értetődő anno… Nem árt átnézni a gimis magyar(!) nyelvtankönyvet.)

Használhatóság szempontjából a legfontosabbakra koncentrálj először – szófajok közül az alanyokra, az igékre és a főnevekre, nyelvtannál az alap igeidők kijelentő módjára (befejezett múlt, jelen, jövő)

Első alapozó hét (olyan tudást ad, amivel már nem tudnak eladni)

Egy nap így néz ki (1,5 óra naponta):

• Negyed óra összes addig tanult átnézése, a genya szavakra különös hangsúlyt fektetni
• Negyed óra öt új igetanulás
• Negyed óra 15 új főnév és egyéb szótanulás
• Negyed óra egy nyelvtani szabálytanulás
• Öt perc 5 új mondattanulás
• Negyed óra lefekvés előtti ismétlés
• Reggelente feleleveníteni az előző napon tanultakat

Napi bontás:

1. nap (ismerkedés)

• leugrani a boltba, venni egy szótárat, nyelvtankönyvet, szószedetet és áttanulmányozni ezek felépítését
• megszerezni az adott nyelv 500 leggyakrabban használt szavának listáját (gugli)

2. nap

• alapigék, alapfőnevek, vészhelyzetekben használt kifejezések
• átlagos társalgási kifejezések – köszönés stb.

3. nap

• leggyakoribb alanyok, kulcsigék, kulcsfőnevek

4. nap

• leggyakoribb kötőszók, melléknevek, módhatározók

5. nap

• fontos szavak szinonimái, ellentéte
• számok, idő, időjárás
• felszólító mód (ha bonyolult a szabály, csak egy pár fontos igéhez tanuld meg)

6. nap

• nyelvtan – múlt idő, jelen, jövő, esetek (tárgyas, birtokos stb), nemek, többesszámok, birtokos szerkezet,

(ha nem tudod a múlt idejű ragozást, tedd a jelen idejű mellé a segédigét és máris megértik)
(a be, do, go-nak tanuld meg a ragozásait – először a be-nek)
(ha ragozni kell, de nem tudod, használd a szó „-ing”-es formáját – mert az minden alanynál ugyanaz)

7. nap

• ismétlés

Néhány tipp éles bevetéskor:

• Csinálj magadnak puskákat azokban a témákban, amikre szükséged lehet és ez legyen nálad
• A szövegértésen tuningolhatsz kicsit, ha megkéred a beszédpartneredet, hogy lassan beszéljen.

Végül két nagyon idevágó okosság Ferrisstől:
Hogyan támaszd fel a gimis spanyoltudásod (fején találta a szöget)

Hogyan alapozz meg egy nyelvet 1 óra alatt.

Nyelvtanulás: a használhatóság a császár. Pont.

Tudjátok mi a leghasznosabb képesség, amit az iskolában tanítanak? Az idegen nyelv, jelesül az angol. Miért? Mert maga is egy speciális tanulást segítő képesség – de nem csak az. Mi mindent ad egy nyelv ismerete? Nagyon sokan tanulnak és tudnak is nyelveket, de jórészüknek lövése sincs arról, mekkora lehetőség van a kezükben. Ideje kinyitni a kincsesládát.

Legértékesebb szerintem az a tudás, amit az adott kultúra a saját nyelvén örökít meg. Az angol nyelv ismeretével a mai világban olyan tudásanyaghoz férhetsz hozzá, melyhez képest a magyar nyelvű tudásanyag egy apró porszem. Ez nem a magyar kultúra lekicsinylése, hanem az a tény, hogy ma a tudomány nemzetközi nyelve az angol, így ismeretével számos kultúra tudáskészletébe is betekintést nyerhetsz.

Aztán ott van az Internet: megjegyzés nem szükséges.

De egy nyelv ismerete nem csak a tudás elérését teszi lehetővé, hanem belépőkártyát ad az adott kultúrába, és ezáltal egy teljesen más nézőponttal lehetsz gazdagabb. Bővül a spektrumod, így már nem csak a saját kultúrád szűrőjén keresztül, hanem egy teljesen más szemüveggel tanulmányozhatod a világ dolgait.

Ezen kívül az adott nyelv anyaországával bővül azoknak a helyeknek a száma, melyeken könnyedén új életet kezdhetsz, ha a helyzet úgy hozza.
A nyelv segítségével megkapod azokat a VIP előnyöket, melyek el vannak zárva a „kívülállóktól” – mint a kúmpjúteres játékban a titkos pályák. Alkudozni a helyi piacon, megtalálni a legszebb, legjobb helyeket a helyiek segítségével, barátságot/szerelmet kötni egy benszülöttel – erre mind lehetőséged van, arról nem is beszélve, hogy ha rázós helyzetbe kerülsz az adott országban, akkor könnyen életmenővé válhat a nyelv ismerete.

Elcsépelt közhely, hogy az adott ország művészete csak a nyelv, nézőpont segítségével érthető meg és élvezhető teljes egészében – naja, a művészet már csak ilyen: sokszor nüanszok döntik el, hogy valami csapnivaló giccs vagy egy cizellált mesterremek.

Természetesen a sort még folytathatnám karrierista előnyökkel: nagyobb esély az állásinterjúkon, elismerés az emberektől, üzletkötési előnyök, stb., de még mindig van itt egy nagyon fontos dolog. Egy nyelv – főleg az első idegen nyelved – elsajátításakor tied lesz egy olyan tanulási képesség, melynek segítségével a következő nyelv megtanulása sokkal-sokkal könnyebb lesz.

Mit kell mindezekért feláldozni? Néhány hónapot az életedből. Persze, ha okosan csinálod, akkor az átlagos nyelvtanulási idő töredéke is elég.

Tanulj the more the besser lenguas.