Nem azért, hogy fitnesz legyél, nem azért, mert menő ciklámen susogós jogingban róni a köröket a nyúlszigeten.

Inkább azért, mert amikor kimész mozogni, a legnagyobb értékteremtő állapotba helyezed magad.
Nekem beletelt egy időbe, míg végre beleneveltem magamba, hogy bármikor érdemes nekilódulni egy kiadós futásnak, úszásnak, bringázásnak, falmászásnak, mert a lelkiismeret kisördöge nagyon sokáig ott osztotta az észt a vállamon, hogy “most nincs idő kikapcsolódni”. De nem volt igaza, viszont ezt mindig csak azután tapasztaltam meg és értettem meg, miután már mozogtam. A mozgás nem kikapcsol, hanem bekapcsol. Felpezsdíti a testedet, az agyadat, az érzékeidet, elgondolkodtat és tüzet ad a továbbiakra – kiragad az ingerszegény cubicle-környezetből, stimulál, visszairányít az egész-séghez, megtisztít, életet önt beléd. Egész egyszerűen olyanná csiszolt minket az evolúció, hogy mozgás közben működjünk a legjobban.

Szóval menj. Minden nap. Megéri. És igen, jobban megéri, mint bármi az aktuális todo listádon.

A mozgás egy értékteremtő kreatív eszköz. Az is.

pic via howies.tumblr.com

It’s, not, how you start, it’s how you finish,
And it’s, not, where you’re from, it’s where you’re at,

Everybody gets knocked down,
How quick are you gonna’ get up?
Everybody gets knocked down,
Just how are you gonna’ get up?

Like Ali in the jungle,
Like Nelson in jail,
Like Simpson on the mountain,
With odds like that, they were bound to fail
Like Keller in the darkness,
Like Adam’s in the dock,
Like Ludwig Van, how I loved that man, well the guy went deaf and didn’t give a fuck, no…

No, no, no

It’s, not, where you are, It’s where you’re going,
Where are you going?
And it’s, not, about the things you’ve done, it’s what you’re doing, now,
What are you doing, now?

The Hours – Ali in the jungle > A  lánc

Egy 8 perces történet a hibázásról.

“Folyamatosan a borulás határán mozogsz – mert az a leggyorsabb.” – Danica Patrick

“A hibázás a határok kitolásának a velejárója” – John Kessler

„Az ötlet egyszerű: Az emberek, akik Csinálnak dolgokat inspirálhatnak minket, hogy mi is vágjunk bele és Csináljunk dolgokat.”

Azaz ez a konferencia összejövetel a „csinálók” csinálmányairól szól. (Ohh, szép magyar nyelv!) De akár nevezhetnénk őket nyélenrakóknak is pszeudo-futár terminológiát használva, mert tényleg azt csinálják.

Ez a rendezvény az ekén említett sorozat többi tagjától eltérően egészen családias, ráadásul meglehetősen nomád (de nagyon igényes!) körülmények között kerül megrendezésre Nagy-Britanniában, pontosabban Walesben. A helyszín olyannyira családias, hogy tulajdonképpen egy hatalmas jurta szolgál konferenciaközpontként, ahová maximum 85 ember fér be. Szűkös. Minden évben csupán 60 jegyet bocsátanak eladásra, melyekért egyenként 300.000 huf-ot kell leszurkolni és házasságot kell kötni fortunával. A belépő ára amúgy nem a rendezést fedezni, ugyanis azt a szponzorok állják. Aki kifizeti ezt a pénzt az a Do lectures filozófiája alapján körülbelül 12000 másik embernek teszi lehetővé, hogy ők is részesei lehessenek az előadásoknak online. A szervezők nem profitálni akarnak az eseményből, hanem el akarják juttatni a hangot (és képet) a legtöbb emberhez. Nemes.

Minden évben 20 nyélenrakó osztja a bölcsességet, akik nem feltétlenül olyan nagy nevek, mint pl. egy TED-en, viszont nem kevésbé érdekesek. Aki itt beszél, az valami nagyon érdekes dolgot TETT, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy volumenében is hatalmas, viszont az ötlet mérete tekintetében mindenféleképen az.

Sok zöld témájú előadás, viszonylag kevés übertudományos téma, háziszínpad.

Tavaly az előadók közt volt az eke egyik kabalája Tim Ferriss is, idén pedig egy az eke főszerkesztőjének egy másik kedvence, a Vagabonding c. kötet szerzője, Rolf Potts is az előadók között volt. Az idei Do szeptemberben volt (a friss videók már kezdtek felkúszni), és a 2010-es előadók névsorát is nemsokára közzéteszik.

A 2008-as do talks sommázata 7 percben. Átjön. Jó érzés megnézni. 

Puritán, de nagyszerű – ez a DO lectures. MegINDíTÓ.
frissítés: Potts beszéde épp ma került fel. über.

Az elmúlt hetekben kicsit elvitt a teendőcunami, de a szántás ezennel folytatódik… ahol abbamaradt. Szóval konferenciák, szóval az első, szóval a TED. Hacsak nem egy setít barlangban éltél eddig online tekintetben, akkor bizonyára már hallottál erről a nagyhírű agytágító konferenciáról, de azt valószínűleg nem tudtad, hogy…

…a három betű a Technology Education Entertainment Design rövidítése, azaz a keretet a technológia, oktatás és dizájn témaköre adja meg, amibe ugye elég sok minden belefér. A conf szlogenje „Ideas worth spreading”, azaz Terjesztésre érdemes gondolatok.

Ez a legnagyobb, leghíresebb a sorozatban majdan említettek közül. Az előadások 20 percesek vagy annál rövidebbek. Ideális reggeli/ebéd utáni/lefekvés előtti falat. Nagyon melléfogni nem lehet, bármelyikre klikkelsz jóságot kapsz. Remekül lehet amúgy a videók közt keresni, számos jócska kategorizálás közül választhatsz (népszerűség, legtöbb komment, legtöbb letöltés stb.)

A TED eredetileg 1990-ben indult, de a virágkora 2002-től kezdődött, amikor Chris Anderson (@tedchris) átvette a bulit. Az eredeti TED egy 4 napos konferencia Longbeach-en, de az elmúlt években számos mellékhajtás nőtt ki belőle. A TED Globalt minden évben máshol rendezik meg, legutóbb Oxfordban és talán annyi különbség van az „oridzsinálhoz” képest, hogy több nem-amerikai előadó osztja az észt. Idén először kerül megrendezésre a TED India, nomen est omen és ezen kívül van még a TED X, amit bárki megrendezhet. Bukarest már megtette pl., talán hamarosan Bp-re is bekúszik a mém.

Az ős TED konferenciára érthető módon nem olyan egyszerű bekerülni, hisz mégis csak egy olyan kis laza összeröffenésről van szó, ahol simán belefuthatsz ex- vagy akár jelenlegi államelnökökbe vagy a világ többi legbefolyásosabb embereibe.

„The truth about Ted is that everybody is interesting here.” – Richard Branson

Bekerülni nem könnyű. Két lehetőség van: vagy meghívnak, mert akkora király vagy, vagy kipengetsz 6000 dollárt ÉS elfogadják a levélben elküldött indokodat, hogy miért pont téged válasszanak a meglehetősen limitált helyek egyikére.
Szóval nem olcsó a dolog, de szvsz kevés dologra lehet jobban elkölteni 6000 dollárt.

A legnagyobb királyság a TED-ben, hogy az előadások legjava bárki számára elérhető weben keresztül. Több, mint 400. Lehet őket streamelni vagy filmként, esetleg mp3-ban letölteni. (ismét felhívom a figyelmet, hogy nem érdemes bálásan felhalomozni a vinyón ezeket – a Ted frissen a legfinomabb!)

Én kb. 2 éve követem ted bácsit, szóval túl vagyok néhány tucat előadáson. Számomra ők voltak a leginspirálóbbak:

Sir Ken Robinson a kreativitásról és a mai iskoláról

Tony Robbins a motivációról

Barry Schwartz a választás paradoxonáról

Dan Gilbert arról, miért vagyunk boldogok

Rick Warren a hasznos életről

Sir Richard Branson a vállalkozás kalandjáról

Matthieu Ricard a boldogság szokásáról

Phillippe Starck a dizájn értelméről

Susan Blackmore a mémekről

John Doerr a zöld forradalomról (nagyon kemény, meg fog téríteni)

Evelyn Glennie megtanít meghallani

Aubrey de Grey az örök életről

Mark Bittman a szörnyűségekről, amiket naponta megeszünk (szintén pálfordító)

És végül egy lista az eddigi előadókról a teljesség igénye nélkül.

Jó TEDelést!

Milyen lenne, ha a reggeleidet úgy kezdhetnéd, hogy a mai világ Newtonjai, Einsteinjei, Plátói, Friedmanjai, azaz a legragyogóbb elméi osztanák meg veled a legzseniálisabb gondolataikat reggeli közben?

Mi lenne, ha a reggeleidet úgy kezdenéd?

Ugyanis megteheted.
(more…)

Vajon az ér többet ha x tankönyvből bemagoltatják a válalkozás elméletét, vagy ha adnak 10 fontot a gyerekeknek és megadják a játékszabályokat? Egy igazán zseniális kísérlet eredményéről olvashatsz itt.

Egy cél + inspiráció + szabadság + határidő  = Kaboooommmm (tanulás szteroidokon)

(vajon a bejegyzés illusztrációjául szolgáló kidekorált 5 dolláros bankjegyet mennyiért tudná eladni az alkotója? …)

Minden apró körülmény hatással van az ember teljesítményére, de van néhány, ami jóval többet nyom a latban. Ilyenek az ember „üzemanyagai”.

A Homo Sap., más néven az ember, egy autós hasonlattal élve egy hibrid jószág olyan tekintetben, hogy háromféle üzemanyaggal „megy”, bár nálunk mindháromra szükség van egyszerre. A folyékony víz és a szilárd kaja mellett a „gázüzemet” a levegő képviseli, de vajon meg kapja a megfelelő figyelmet ez a lételem, ami nélkül 5 perc alatt megmurdelnánk? Az ételre odafigyelünk, az ital már neccesebb, de a levegőnél tök egyértelműnek vesszük hogy „van”. Most arról lesz szó, hogy NAGYON nem mindegy, ennek a minősége.

Ebben a mindössze 5 perces előadásban Kama Meattle indiai kutató arról beszél, hogy miként lehet és érdemes feltuningolni a munkahelyet néhány növénnyel.
Számos kísérlet alapján összeállítottak egy olyan növénykombót, ami optimális levegőminőséggel látja el egy ember munkaterét és ennek örömére egy egész irodaházat betelepítettek ezekkel a zöldekkel. Az eredmények láttán mindenkinek leesett az álla…

A felmérés szerint a dolgozók teljesítménye 20(!)%-kal nőtt a „virágtalan” irodákban dolgozókhoz képest. Elég impresszív… de egyáltalán nem véletlen, főleg ha tisztában vagyunk azzal, hogy az agy iszonyú mennyiségű oxigént fogyaszt a test többi szervéhez képest.

Hab a tortán, hogy ezek a növények környezetvédelmi szempontból is „zöldek”: 15% energiát takarítottak meg, mert kevesebbet kellett szellőztetni és/vagy a légszűrő, -cserélő berendezésnek működnie. Nem rossz…

A nyerő növénykombó a következő:

4db vállig érő arany pálma – nappal megköti a szén-dioxidot és rengeteg oxigént termel
6db tigrisnyelv – éjszaka teszi ugyanezt (hálószobába ideális)
Fakultatív versenyző: márványos szobafutóka – kiszűri a levegőből a formaldehidet és a hasonló vegyszereket

Nálam egyelőre csak egy teszkós minibambusz figyel az egyik polcon és termeli a elhanyagolható mennyiségű friss oxigént, de az esztékai értéke így is üt. Sajnos ha 10db vállig érő javasolt zöldet telepítenék a szobámba, akkor én már gyakorlatilag nem férnék be. Panel rule, úgyhogy marad a kereszthuzat, amíg nem lesz egy mini-esőerdő befogadására képes irodám. :]

Növények = cimbik

via Howies

(p.s.: érdemes belelapozni a tavaszi katalógusukba, mert… nincs rá jobb jelző: cool. Na, valahogy így kéne működnie a reklámnak.)