A munka nagyrészt robotizált: gépek szelik hártyavékonyra a vizsgált agyat, gépek készítik elő a mintát, gépek analizálják és gépek archiválják a feldolgozott szeleteket. Naponta kb. 1000 mintát. Éjjel-nappal.

A 100 millió dolláros projekt haszna elsősorban gyógyításban fog megjelenni (pl. az Alzheimerért, autizmusért felelős hibás gének pontos helyének ismerete, így az idejekorán eltávolítható vagy kezelhető), de nyilván az agyműködés teljes megértésében is hatalmas szerepe lesz, sőt már most van, hisz az eddig felfejtett géntérkép segített kimutatni, hogy az eddig ugyanolyannak hitt idegsejtcsoportok teljesen mások, más “program” működteti őket.

Első látásra úgy tűnhet, mintha ez a térkép minden rejtélyre megoldást adhat, de a helyzet közel sem ilyen egyszerű. Ahogy egy kutatásban résztvevő fogalmazott: “Amit mi csinálunk az olyan, mintha egy Monet képről felfejtenénk a festékszemeket és az alapján próbálnánk megérteni a festményt.”
Szóval van még ezután is marad egy s más, amit ki kell silabizálnunk – vagy ahogy a Wired eredeti cikkében fogalmaznak: a pontokat meg tudjuk adni, de azokat még össze is kell kötni.

Forrás és teljes cikk: Wired

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy ember, akinek gyakorlatilag nem volt agya. A feje nagyobb volt, mint egy átlagos emberé, de az agya 1mm-nél vékonyabb agyszövetnyire zsugorodott. A tanuló egy vízfejűség nevű jelenség áldozatává vált, ami annyit jelent, hogy a koponyában felhalmozódott folyadék nyomása összezsugorította az agyát.

1976-ban a Sheffieldi Egyetem tanulója megfázásos tünetekkel kereste fel az egyetem orvosi szobáját. Valami csoda folytán egészen addig teljesen normális életet élt, mentális bajoknak semmi jelét nem mutatta, 126-os iq-val rendelkezett, ami átlagosnak mondható és kiválóra diplomázott matematikából.

Ezen túl számos olyan esetről számoltak be korábban, amikor egy súlyos baleset következtében az agy egy jó része sérül, de mégsem jelentkezik akkora kár az agyműködésben, mint amit a sérülés mértéke indokolna. Az egyik híres esetben egy ember fejébe beleállt egy balta (hogy hogyan az most lényegtelen J ), saját lábán elsétált az orvoshoz, aki kivette az agyába ékelődött idegen tárgyat, befoltozták a koponyáját és ugyanúgy működött tovább az agya, mintha mi sem történt volna.

Az agy nem csak az alkalmazkodószoftverünk motorja, de a maga fizikai valója is elképesztő rugalmasságra képes a megfelelő működés érdekében. Bár az agy bizonyos területei meglehetősen specializált feladatot látnak el, képesek átvenni más funkciók irányítását is, ha a szükség úgy hozza.

Érdemes 20 percet rászánni Michael Merzenich, a Kaliforniai Egyetem neurológusának lélegzetelállító (szó szerint vehető, mert a profnak meglehetősen zaklatottnak tűnik a légzésritmusa) TED előadására, mert van benne néhány nagyon komoly felismerés.

A kutatók azt állítják, hogy egész jól haladnak, és nemsokára kész lesznek az emlős-agy működő modelljével, ami alapján az emberi agy digitális replikájának befejezését akár egy évtizeden belül reálisnak látják.

Nos, tudva azt, hogy az emberi agy egyes tudósok szerint az ismert világ egyik legösszetettebb szerkezete és ma még közel sem ismerjük tökéletesen a működését, elég optimistának tűnik ez a becslés. De ők ezt nyilván jobban tudják…
Maguknak az idegsejteknek a működését már egész jól feltérképezték a fehérköpenyes srácok, de azt még meglehetősen nagy homály fedi, hogy amikor 100 ezer idegsejt elkezd egyszerre “tüzelni”, akkor abból hogy lesz pl. egy gondolat, egy érzés, egy akármi. Az egész mindig több, mint a részek összessége.

A Technology Review remek összefoglaló cikke itt, a projekt hivatalos honlapja pedig itt, ahol megtudhatod, hogy most épp hogy áll a bál.

És hogy hogyan néz ki ez a modell? Valahogy így:

forrás: bluebrain.epfl.ch

Ennyiből azt hiszem már lejött, hogy milyen fontos ez a részfolyamat a tanulás egészére nézve, éppen ezért óriásit kaszálhatsz, ha egy kicsit ráturbózol a dologra.

Néhány apróság, amivel feljavíthatod az emlékképződést:

Lefekvés előtt igyál sok vizet
Sokat, mondjuk 2-3 pohárral. Az agy sejtjei kémiai úton és elektromos impulzusokon keresztül beszélgetnek, amihez nem árt a nedves környezet. (Lásd fürdőkádba dobott hajszárító esete.)
Bónusz: reggel a hólyagra nehezedő nyomás extra motivációt ad a felkeléshez.

Nem sokkal elalvás előtt vágj be egy szabadon választott gyümölcsöt
Kongó gyomorral aludni nem túl kellemes és a rossz kelésnek is gyakran a fő okozója. Ahogy az izmok regenerálódásához szilárd üzemanyag kell, úgy az agyad sem napenergiával működik. Ami az árokásó napszámosnak az ampullányi szilvapálesz, az az agynak a glükóz, azaz a szőlőcukor, amit értelemszerűen gyümölcsökben illik keresni.

Alvás előtt jól szellőztess ki és vegyél néhány jó mély lélegzetet
A kaja és a pia megvolt, de levegő nélkül megáll minden. Minél frissebb vér jut az agyba, az annál jobban fog működni. Ez további magyarázatot nem igényel.

Aludj éppen eleget: se túl sokat, se túl keveset
A legtöbb középkorú embernek 8 órához konvergál ez az optimális alvásmennyiség, de ez persze mindenkinél kicsit más. Az alváskor különböző ciklusok váltják egymást, amik általában másfél óráig tartanak. Körülbelül 5 ciklus kell ahhoz, hogy az emlékek megfelelően beágyazódjanak.
A lényeg tehát, hogy ne aludj túl keveset (az emlékképzéshez idő kell), se túl sokat (tompa leszel).

Ne gyúrj tanulás előtt
Nem bölcs ötlet egy fontos vizsga előtt lenyomni egy szupermaratont, mert a szervezeted regenerációs képessége korlátos. A testednek választania kell, hogy mibe fektesse az energiáját alváskor: a tanult anyag megszilárdításába, vagy a rommá használt izomzat újáépítésébe. Nyilván az utóbbin lesz a hangsúly.
Kompromisszum = nem ok.

Megjegyzés: egy laza átmozgató futás/bringa/séta stb. ellenben felfrissíti és stimulálja a szervezetet így az agyat is, tehát ez okés, sőt ajánlott!

Elalvás előtt ismételd át az aznap tanult dolgokat
Ennek oka egy külön postot is megér, egyelőre annyit, hogy ez a napod legtökéletesebb időszaka az ismétlésre, ugyanis az „üllepítésig” (alvás, ugye) már biztosan nem fogja valami új emlék felülírni az átismételt anyagot.

Aludj a hátadon
Ebben a pozitúrában tudja a tüdőd a legtöbb oxigént felvenni, aminek a jótékony hatásairól néhány sorral feljebb regéltem.

Nyírd ki a vekkert
Magadtól kelj fel. Amikor az ébresztőóra karcos visítása keresztülhasítja az álmodat, az olyan az emlékrendeződés szempontjából, mint amikor a BL-döntő utolsó öt percénél valaki átkapcsolná a tévét valami fenékmasszázs-reklámra. Nem oké.
Amikor ébresztőóra nélkül kelsz, akkor pont a legjobb időben ébreszt fel a biológiai órád. (az agyad nem hülye, nem fogja seggberúgni saját magát.)

Igazából semmi ördöngősség nincs a dologban, mindössze az optimálist körülményeket kell a „zselének” biztosítanod – a többit ő elintézi.

Aludj JÓL!