Egy kis alapozó:

Lichpin: magyarul kulcsszegként fordítható. Seth Godin legújabb könyve, ami azokról az emberekről szól, akik a saját területük művészei, kullantanak a status quora és legfőbb ismérvük, hogy shipelnek, azaz nap-mint-nap szállítják a jóságot a világ számára.

Tegnapelőtt volt az első hivatalos magyar Linchpin Meetup a Bazilika sarkán lévő amerikai kávézőfrenchize teraszán. Gondolkoztam rajta, hogy elmenjek, mert nem tudom, hogy linchpin vagyok-e vagy sem, mindenesetre ez nem volt feltétel, így megjelentem. A társaság fele ismerős volt. Véletlen? Ahogy beszélgettem a srácokkal, nem tudtam eldönteni igazán, hogy valódi linchpinekkel van dolgom vagy csak olyan emberekkel, mint én, akik igazi lincpineket szerettek volna látni.

Csak másnap kristályosodott ki bennem, hogy több IGAZI linchpin is volt köztük. Norbi, aki a legkeményebb sorscsapások ellenére is shippeli a jóságait és a tény, hogy bár a világ 8. leginnovatívabb vállalatának linch-pinje, nem ez a lichpinségének fő oka – mindent elmond róla.

Aztán ott vannak a Colabs alapítói, Borbély Gábor és Bogár Bence, akik idestova több, mint egy éve biztosítják, hogy nyitva reggelente az ajtó. Minden hétköznap shipelnek. Felsorolni is nehéz lenne, hogy hány ötletnek, mémnek, vállalkozásnak, barátságnak volt eddig szülője ez a pecó.

A linchpinek ott voltak, még ha egy kivételével nem is olvasták a könyvet

This entry was posted on Wednesday, June 16th, 2010 at 6:58 pm and is filed under Csipcsup dolgok. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.