Álomkobold reloaded
Egy kis javító adalék az álomkoboldos bejegyzéshez. Röviden ugye arról az állapotról szólt a sztori, amit valaki sorscsapásként, valaki ajándékként él meg az álmatlanságot – én utóbbiakhoz tartozom. Ez az az elmeállapot, amikor a sötét, csendes szoba magányában az érzékek kizárva, az agy viszont belül vadul pörgeti magát egy igen nyugodt és mély tudatállapotban. Alfa.
Szóval van ez a remek gondolkodós állapot. Vagy nincs – sok mindentől függ. A feladat tehát az, hogy létre tudd hozni, amikor szükséged van rá.
Négy okosság: egy kis koffein, ráalvás, korai fekvés és egy kis o2.
Egy erős kávé délután vagy egy tea az elalvás előtt 1-2 órával garantálja a hatást, hogy pezsegjen az agyad.
Egy órás szunyókálás délután késlelteti az esti álmosságot.
A szokásos ritmusodtól korábbi fekvé: ha éjfél körül szoktál feküdni, akkor vágódj be 10-kor a dunyhák közé.
Nitró az agynak: lefekvés előtt egy kiadós szellőztetés és 10-15 jó mély lélegzet feltölti az agyadat tüzelőanyaggal.
Válassz egyet vagy többet és jöhet az agyvihar.
Még annyi, hogy ha már tudatosan akarsz süllyedni ebbe az állapotba, akkor azt is érdemes összeírni, hogy milyen problémákra akarsz megoldást keresni (és találni). Papír, cerka és skicc.
