Einsteinek, Muhammad Alik, Churchillek, nagy paradigmaváltások, forradalmak. Úgy érzi az ember, hogy „régen” voltak igazán a nagy emberek, a nagy események. Valójában ma több van belőlük, mint valaha, csak épp nem látjuk olyan tisztán, olyan természetesek, hisz VELÜNK élnek. Nem látjuk őket, mert itt vannak előttünk. Nincsenek leírva a történelemkönyvekbe. Einstein sem volt a korában leírva, Shakespeare sem. De ott voltak. Mint ahogy ma itt vannak a Seth Godinok, Steven Paul Jobsok, a Barack Hussein Obamák, a Lionel Andrés Messik, a valaha volt legnagyobb pénzügyi válság, a szilikon-völgy forradalma, a hatalom azok az elektronikus szoftverek, amiket ma természetesen használunk, de a jövő történelemkönyveiben ugyanúgy fogják említeni, mint a fonó Jenny-t. A gugli, meg a facebook. Egy pillanatra álljunk meg és lássuk a jelentőségüket, lássuk, hogy e kornak ugyanúgy megvannak a saját csodái, mint a reneszánszban vagy éppen a múlt-múlt századforduló pezsgő éveiben. Ma legalább ugyanolyan nagy koponyák élnek velünk és akár élőben is megtapasztalhatjuk a zsenialításukat.

A történelem ma íródik.

This entry was posted on Wednesday, April 14th, 2010 at 5:07 pm and is filed under Csipcsup dolgok. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.