Az időzítés soha sem tökéletes.

Most pedig elkezdek valamit, amihez már rég óta várom, hogy „együtt álljanak a csillagok”. Most, miután megnyomtam a publish gombot. Game ON.

Egy kis javító adalék az álomkoboldos bejegyzéshez. Röviden ugye arról az állapotról szólt a sztori, amit valaki sorscsapásként, valaki ajándékként él meg az álmatlanságot – én utóbbiakhoz tartozom. Ez az az elmeállapot, amikor a sötét, csendes szoba magányában az érzékek kizárva, az agy viszont belül vadul pörgeti magát egy igen nyugodt és mély tudatállapotban. Alfa.
Szóval van ez a remek gondolkodós állapot. Vagy nincs – sok mindentől függ. A feladat tehát az, hogy létre tudd hozni, amikor szükséged van rá.

Négy okosság: egy kis koffein, ráalvás, korai fekvés és egy kis o2.

Egy erős kávé délután vagy egy tea az elalvás előtt 1-2 órával garantálja a hatást, hogy pezsegjen az agyad.
Egy órás szunyókálás délután késlelteti az esti álmosságot.
A szokásos ritmusodtól korábbi fekvé: ha éjfél körül szoktál feküdni, akkor vágódj be 10-kor a dunyhák közé.
Nitró az agynak: lefekvés előtt egy kiadós szellőztetés és 10-15 jó mély lélegzet feltölti az agyadat tüzelőanyaggal.

Válassz egyet vagy többet és jöhet az agyvihar.

Még annyi, hogy ha már tudatosan akarsz süllyedni ebbe az állapotba, akkor azt is érdemes összeírni, hogy milyen problémákra akarsz megoldást keresni (és találni). Papír, cerka és skicc.

Einsteinek, Muhammad Alik, Churchillek, nagy paradigmaváltások, forradalmak. Úgy érzi az ember, hogy „régen” voltak igazán a nagy emberek, a nagy események. Valójában ma több van belőlük, mint valaha, csak épp nem látjuk olyan tisztán, olyan természetesek, hisz VELÜNK élnek. Nem látjuk őket, mert itt vannak előttünk. Nincsenek leírva a történelemkönyvekbe. Einstein sem volt a korában leírva, Shakespeare sem. De ott voltak. Mint ahogy ma itt vannak a Seth Godinok, Steven Paul Jobsok, a Barack Hussein Obamák, a Lionel Andrés Messik, a valaha volt legnagyobb pénzügyi válság, a szilikon-völgy forradalma, a hatalom azok az elektronikus szoftverek, amiket ma természetesen használunk, de a jövő történelemkönyveiben ugyanúgy fogják említeni, mint a fonó Jenny-t. A gugli, meg a facebook. Egy pillanatra álljunk meg és lássuk a jelentőségüket, lássuk, hogy e kornak ugyanúgy megvannak a saját csodái, mint a reneszánszban vagy éppen a múlt-múlt századforduló pezsgő éveiben. Ma legalább ugyanolyan nagy koponyák élnek velünk és akár élőben is megtapasztalhatjuk a zsenialításukat.

A történelem ma íródik.

Van ez a humoros curling dolog. Tudod, amikor néhány végtelenül komoly ember egy-egy speciális partvissal suvickolja a jeget egy csúszó gránitkorong előtt egy hangyányit nagyobb vehemenciával, mint ahogy a takinéni mosta a hipós löttyel az általános suli végtelen pévécémezőit. Na, szóval körling (mert így ejtik ugyebár). De miért? Miért csinálják, mi a jó benne? Ez a kép fél perc alatt elmagyarázza neked.

A fenti egy tökéletes példa az infográfiák, azaz az információk rajzos megjelenítésének erejére. Egyetlen oldal és MINDEN fontos rajta van – mint egy elmetérképen – ráadásul mindez egy gyönyörű kép formájában többnyire.

Vajon egy szabvány törikönyv hány oldalas lenne, ha CSAK ilyen átgondolot infográfokból állna? És vajon mennyivel gyorsabban tanulná meg a nebuló, mint az olckúl szöveges fajtát?

Infographics rule.