Mozogj!
Nem azért, hogy fitnesz legyél, nem azért, mert menő ciklámen susogós jogingban róni a köröket a nyúlszigeten.
Inkább azért, mert amikor kimész mozogni, a legnagyobb értékteremtő állapotba helyezed magad.
Nekem beletelt egy időbe, míg végre beleneveltem magamba, hogy bármikor érdemes nekilódulni egy kiadós futásnak, úszásnak, bringázásnak, falmászásnak, mert a lelkiismeret kisördöge nagyon sokáig ott osztotta az észt a vállamon, hogy “most nincs idő kikapcsolódni”. De nem volt igaza, viszont ezt mindig csak azután tapasztaltam meg és értettem meg, miután már mozogtam. A mozgás nem kikapcsol, hanem bekapcsol. Felpezsdíti a testedet, az agyadat, az érzékeidet, elgondolkodtat és tüzet ad a továbbiakra – kiragad az ingerszegény cubicle-környezetből, stimulál, visszairányít az egész-séghez, megtisztít, életet önt beléd. Egész egyszerűen olyanná csiszolt minket az evolúció, hogy mozgás közben működjünk a legjobban.
Szóval menj. Minden nap. Megéri. És igen, jobban megéri, mint bármi az aktuális todo listádon.
A mozgás egy értékteremtő kreatív eszköz. Az is.

March 6th, 2010 at 12:13 pm
a reggeli kávé után, de még a reggeli tea közben épp arról győzködöm magam, hogy most kéne elmenni futni, nem pedig “majd…”
de most ezzel a bejegyzéseddel eldőlt a kérdés, úgyhogy indulok is