„Csak azok tudják megtapasztalni, meddig mehetnek, akik hajlandóak túl messzire menni.”
- T. S. Elliot

2006 – X-Games Moto Freestyle döntő:

„Ez nem lehetséges. Nincs elég hely rá, erre a célra nem megfelelő a kidobó. Túl kemény a leérkező, kizárt, hogy megfelelően le tudj érkezni. Azt hiszem hagynod kéne.” – monda a pálya tervezője az utolsó futam előtt egy favágókockás mezben feszítő srácnak, akinek 199 volt a hátára írva.
A srác persze kullantott rá és néhány percre rá beadta a legkomolyabb fmx trükköt, amit a világ valaha látott és ezzel újra beírta magát a krosszmotorozás történelemkönyvébe.

„I’m travis pastrana and I calculate risk for living.”

Ki Travis Pastrana? Na, akkor mondom az evolúciót: elit motocross versenyző, freestyle motokrosszos, világszinvonalú rally versenyző, jackass/nitro junkie. Eddig. Ezek közül mind, de mindegyik felett egy olyan sportoló, aki a penge élén érzi magát a legjobban. És egyre vékonyabb pengéken járkál.

Néhány napja volt szerencsém a 199 lives c. filmhez, ami Travis életéről szól. Azért szeretem ezeket az életrajzokat, mert betekintést adnak, hogy HOGYAN lett valaki azzá, akit milliók tisztelnek. Egy biográfia az ember tanulási folyamatáról szól, a fejlődéséről. Korábban is ismertem Travis „munkásságát” és mindig is egy igazi zseninek tartottam a területén, de borzasztó izgalmas volt bekukkantani a kulisszák mögé. Megint bebizonyosodott, hogy a semmiből nem lesz valami, nagyon nyomós okai voltak, hogy mr.199 miért vált azzá, ami – a világ egyik legbátrabb újítójává.
Csodák nincsenek, jobban mondva a csodáknak OKA van.

A fő ok valószínűleg nem az volt, hogy már 4 éves korában saját motort kapott, hanem az ősök nevelésfilozófiája, ami nagyon hasonló volt ahhoz, amit saját elmondása szerint maga Sir Richard Branson is kapott és aminek az volt a lényege, hogy a csemetét egész egyszerűen hagyni kell tanulni, szép fokozatosan hozzászoktatni az egyre nagyobb kihívásokhoz és ha neadjisten valami nem úgy jön össze, ahogy kellett volna, akkor nem lekorholni, hanem megnyugtatni és leszűretni vele a tanulságot.
Hatalmas jelenet(2:30-nál) a filmben, amikor egy rizsás vhs felvételen a csöppnyi (cirka 3 éves) TP egy bobcatet irányít tök egyedül és át akar menni egy betonfal és egy kuka által határolt kapun, de elvéti a nyílást és a bobcat markolójával ledönti a falat. Erre a kamerázó faterja elkezd röhögni és amikor végre levegőt kap, ilyet szól:

- Travis, mi történt azzal a fallal?
- Ledőlt!
- Ki csinálta ezt?
- A bobcat!
- És szép munka volt vagy csúnya?
- Szép munka!
- Hahaha

Na, szóval ilyenek. Engedi vezetni egy komoly munkagépet (jó, csak két joystickot kell irányítani), poénra veszi a faldöntést (elvégre csak egy betontömbről van szó), majd levonják együtt a tanulságot.

„Egészen addig, amíg tanulsz a hibáidból, megéri őket elkövetni.”

Ha valaki tud valamit a határok kitologatásáról és a valaha látott legnagyobb pofáraesésekről, akkor az Travis Pastrana. Ő a határtologatást a legszélsőségesebb szinten űzi > szó szerint az életével játszik és többször is hajszálon múlott, hogy a következő kerítésugrást már ne élje meg.

Ő kóstolja meg először a kaját, amit a többiek nem mernek. Számos trükköt ő csinált meg a világon először, mert egyrészt megvolt a tudása hozzá, másrészt… Nem tudom. Nem fél. Illetve fél ÉS annak ellenére nekimegy és beadja. (ami vagy sikerül vagy nem)

„Sokan azt mondják Travisről, hogy ő egy igazi kockáztatós fajta. De én nem tartom Travist vakmerőnek. Én úgy tekintek rá, mint egy újítóra, egy alkotóra. Azt szeretné, hogy a sportja fejlődjön” – Travis mamája

Talán a neveltetéséből és az állandó határfeszegetéséből adódik, hogy képes higgadtan kezelni azokat a helyzeteket, amikben még csáknorisz is sikítva menekülne az anyukája szoknyája alá. Ami nekünk, halandóknak életveszélyesnek tűnik, az neki teljesen természetes – ami nekünk varázslatnak tűnik, neki ujjgyakorlat. A veszély fogalma relatív és nála ez a fogalom egyre-egyre szűkebb területet jelent.

„Vannak ezek a pillanatok, ezek az igazán húzós mentális szituációk, ahol mi mind a bőrünket féltenénk, csak a túlélés lebeg a szemünk előtt és azt mondogatjuk magunkban, ‘ez már túl sok, túl veszélyes és meg fogok halni, haza akarok menni.’  Travis ezekben a szituációkban érzi igazán jól magát és teljesen higgadt.” – Todd Jacobs, TP egykori edzője

Saját elmondása szerint minden, amit csinál, kiszámított, még akkor is, hogy irtó kockázatosnak tűnik és még soha senki nem merte megpróbálni előtte. Pontosan tudja, hogy hogyan lehet megoldani és képes is megoldani.
Travis egy varázsló. Amit ő csinál az pont olyan varázslat, mint egy profi dh versenyző futama egy világbajnoki döntőben. A helyzet viszont az, hogy ezek a srácok azért nem halnak bele (jó eséllyel) ebbe, mert uralják a szitut. Nehéz elhinni. Azért nehéz elhinni, mert te, akiben nincs benne a rutin, nem ismered még a saját határaidat sem, hisz még nem lépted át őket, nem tudod, hogy valójában mire vagy képes. Ezek a srácok folyamatosan kijjebb tolják a határaikat és egyre durvább szitukat tudnak magabiztosan kezelni, kontrollálni.
Ez a fejlődés.

Az ágyékkötős ősemberből fejlődött az az ember, aki nemrég azon a fényes égi korongon sétált egy hatalmas mályvacukor kinézetű ruhában, amit az ősei még istenként tiszteltek.
De vissza a motocrosshoz.

Miről szól a határtologatás? Arról, hogy kitűzöl egy hihető célt, a lehető legnagyobb önbizalommal nekiugrasz – és nem félsz pofára esni.

„Travis nem fél a sérüléstől, de ugyanakkor nem is akarja megölni magát.”

Elgondolkoztató, hogy vajon mit szimbolizál a film címe, a 199 Élet. Jelentheti azt, hogy legalább ennyiszer törte rommá magát, ennyiszer „támadt” fel, de szerintem inkább azt takarja ez a szám, hogy 199 embernyi életet sűrített bele az eddigi létébe.

„Nem tudom, hogy mentálisan stabil-e – kétlem -, de az biztos, hogy egy nagyon boldog helyen van most.
Nem a halált kergeti, hanem az életet”

Ő tehát Travis Pastrana, a 199-es. Egy mágus, de nem szabad elfelejteni, hogy a duplaszaller csak egy határ volt, amit átugrott – azt ezer apró lépés előzte meg.

Most pedig, kedves Eke olvasók, kössük fel a pelust és nézzük meg együtt a 199 Live “színházi ízelítőjét”.

A varázslat – tanulás

p.s.: egy insider infója szerint idén újévkor a szokásos vegasi nagy moto-x durranást Travis fogja előadni, szóval nemsokára egy újabb “lehetetlen” megcáfolásának lehetünk fül és szemtanúi.

update: nem moto, hanem ralliautó lesz a mutatvány eszköze, amiben Pastrana megkísérel egy ugratóról 60 m-t repülni és utána egy uszályra érkezni. Ralliautóval. ez mi?

This entry was posted on Saturday, December 5th, 2009 at 12:31 am and is filed under Fejlődés, hibázni, tanítók. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.