Esőerdőben tanulni?

Minden apró körülmény hatással van az ember teljesítményére, de van néhány, ami jóval többet nyom a latban. Ilyenek az ember „üzemanyagai”.

A Homo Sap., más néven az ember, egy autós hasonlattal élve egy hibrid jószág olyan tekintetben, hogy háromféle üzemanyaggal „megy”, bár nálunk mindháromra szükség van egyszerre. A folyékony víz és a szilárd kaja mellett a „gázüzemet” a levegő képviseli, de vajon meg kapja a megfelelő figyelmet ez a lételem, ami nélkül 5 perc alatt megmurdelnánk? Az ételre odafigyelünk, az ital már neccesebb, de a levegőnél tök egyértelműnek vesszük hogy „van”. Most arról lesz szó, hogy NAGYON nem mindegy, ennek a minősége.

Ebben a mindössze 5 perces előadásban Kama Meattle indiai kutató arról beszél, hogy miként lehet és érdemes feltuningolni a munkahelyet néhány növénnyel.
Számos kísérlet alapján összeállítottak egy olyan növénykombót, ami optimális levegőminőséggel látja el egy ember munkaterét és ennek örömére egy egész irodaházat betelepítettek ezekkel a zöldekkel. Az eredmények láttán mindenkinek leesett az álla…

A felmérés szerint a dolgozók teljesítménye 20(!)%-kal nőtt a „virágtalan” irodákban dolgozókhoz képest. Elég impresszív… de egyáltalán nem véletlen, főleg ha tisztában vagyunk azzal, hogy az agy iszonyú mennyiségű oxigént fogyaszt a test többi szervéhez képest.

Hab a tortán, hogy ezek a növények környezetvédelmi szempontból is „zöldek”: 15% energiát takarítottak meg, mert kevesebbet kellett szellőztetni és/vagy a légszűrő, -cserélő berendezésnek működnie. Nem rossz…

A nyerő növénykombó a következő:

4db vállig érő arany pálma – nappal megköti a szén-dioxidot és rengeteg oxigént termel
6db tigrisnyelv – éjszaka teszi ugyanezt (hálószobába ideális)
Fakultatív versenyző: márványos szobafutóka – kiszűri a levegőből a formaldehidet és a hasonló vegyszereket

Nálam egyelőre csak egy teszkós minibambusz figyel az egyik polcon és termeli a elhanyagolható mennyiségű friss oxigént, de az esztékai értéke így is üt. Sajnos ha 10db vállig érő javasolt zöldet telepítenék a szobámba, akkor én már gyakorlatilag nem férnék be. Panel rule, úgyhogy marad a kereszthuzat, amíg nem lesz egy mini-esőerdő befogadására képes irodám. :]

Növények = cimbik

4 Responses to “Esőerdőben tanulni?”

  1. Attila Says:

    Múlt héten néztem ezt az előadást, meg is tetszett, aztán valahogy megfeledkeztem róla. De ezzel motiválttá tettél, holnap felkerekedek, és beszerzek egy-egy tő ilyen növényt! Köszi!

    Újabb korrigálás, szori a kötöködésért :)
    nem anyósnyelv, hanem tigrislevél – Sansevieria trifasciata
    nem areca pálma, hanem aranypálma – Chrysalidocarpus lutescens
    aztán lehet, hogy ezek ugyanazt jelentik, nem tudom, google mondta. meglátjuk holnap mit szólnak hozzá a botanikus kertben :)

  2. Főműves Says:

    :) thx, legközelebb jobban figyelek. Nem érdek a növényekhez, úgyhogy gugli volt a barátom. Az elkerülte a figyelmem, h az anyósnyelv renden belül még konkrétan ott ez a tigrislevél, de valóban erről az alfajról van konkrétan szó az előadáson. Javítva :)

    (tök jó, hogy van az Ekének egy ilyen figyelmes lektoráló olvasója! :) )

  3. Attila Says:

    Nem vagyok egy lektor típus, de az agysejtek nagyon kevésnek tűntek, a virágokat meg tényleg be szeretném szerezni. :D

  4. Főműves Says:

    pedig az elmúlt 3 évben hányszor olvastam ezt a soknullás számot… :) Belenéztem a gijoni blogodba és respekt a hullámlovaglásért, magam is vanabí-surfer vagyok (értsd. ha legközelebb normális hullámhoz jutok, akkor mindenféleképpen szerzek hozzá egy deszkát a környéken:) ). Olyanokat hallottam, hogy több hónap kell csak ahhoz, hogy fel tudj egyáltalán állni a deszkára egy löket közben. Mennyire hiteles ez az infó, nálad pl. hogy alakult a tanulási görbe?

Leave a Reply