Archive for January, 2009

Szpéjszing ífekt

Monday, January 26th, 2009

“Ismételj, ismételj! Sokat!” – hangzik a hagyományos univerzális tanulási tipp, de a hogyan-ra valamiért senki sem hívja fel a figyelmet (talán mert fogalmuk sincs róla?),  így hát marad a “fogalom nélküli” darálás. Minden téren. Pedig, ha tudnák a tanulók, hogy a megfelelően elosztott ismétlések milyen hihetetlen hatásfokot jelentenek (ergó időt spórolnak neki), megcsókolnák az alfelét annak, aki ezt elhintette nekik.

Nem is értem. Ez nem rakétatudomány, és már 120 éve felfedezték – miért nem használják az iskolákban?

íme egy terjedelmesebb kifejtés a Wired-ben. A cikkben a Supermemo programot ajánlják, de nemrég belefutottam egy sokkal esztétékusabb (és ingyenes) változatba, amit most telepítek éppen.

A jövő tükre

Thursday, January 22nd, 2009

Egy bölcs embertől olvastam nemrég egy nagyon érdekes és elgondolkodtató dolgot arról, hogy mi az, amiből meglepő pontossággal meg lehet jósolni bárkinek a jövőjét. Ez pedig a környezet, méghozzá az emberi környezetaz, hogy milyen emberekkel van az alanyunk a leggyakrabban kapcsolatban.

Tudni akarod milyen lesz a jövőd? Firkantsd le annak az 5 embernek a nevét egy lapra, akivel a legtöbb időt töltöd mostanában.

Szürke böe

Wednesday, January 21st, 2009

Az csak engem akaszt ki, hogy a Szabó Ervin Könyvtárakban a könyvek egy jó részét a LEHETŐ legigénytelenebb, szürke-bordó színkombinációjú, műbőr borítóval vonják be? És az a verzió, ami ugyan átlátszó, de recés és ezért opálos lesz tőle az egész borítógrafika? A szívszakadást tetőzi, amikor tudod, hogy annak a könyvnek amúgy egy gyönyörű szép borítója van.

Esztétikai terrorizmus.

Tényleg olyan nehéz lenne berendelni x ezer olyan egyszerűen átlátszó “könyvbugyit”, ami nem gányolja szét a könyv esztétikai vonzerejét? Na. Lécci.

Ültess magokat. Sokat.

Sunday, January 18th, 2009

Minden lehetőség egy dominó.

Lökjél meg rengeteg dominót! Egy részük meg fog állni, viszont akadnak majd olyanok bőven, melyek elindítanak egy láncreakciót és ki tudja hányat löknek még meg. Küldd el az emailt, amire amúgy azt mondanád, hogy tuti, hogy nem olvassák el, jelentkezz az állásra, amiről úgy gondolod, hogy “túl jó neked”, szólítsd meg azt a lányt/fiút az utcán, akiről azt gondolod, hogy nem vagy az esete!

Ezzel nem azt mondom, hogy válogatás nélkül bele kell vágni mindenbe, de ha valami azt súgja neked, hogy “jó lenne”, akkor vállalj rá.

Ez a gondolat amúgy egy esti futás közben jött, és mivel nem zsebnotesszel kocogok, kellett egy markáns mentális kép, hogy emlékezek rá a második kör után is. Ez a kép pedig a következő volt: pisálj le minél több virágmagot, így több lesz az esélyed, hogy az egyikből kinő valami szép virág. És hogy ezt miért írtam most le? Mert valami azt súgta, hogy le kell írnom. Mert lehet, hogy ez lesz az a dominó, ami valakinél meglök valamit és az meglök valamit és az me……

(két napot késett) Pénteki okosság #9

Sunday, January 18th, 2009

“A változás korában a tanulók öröklik a jövőt, míg a tanultak, nagyszerű tudásuk birtokában egy olyan világgal bíbelődnek, mely már nem létezik.” – Erik Hoffer

Apró óriások

Saturday, January 10th, 2009

Tudod, vannak azok az apró örömteli felfedezések, amik jobbá teszik az életedet. Sokszor nem is kicsit.

Puha sörtéjű fogkefe. (pápá vérző, sajgó íny, üdv kedves KELLEMES reggeli, esti és új(!) ebéd utáni rituálé)

És az megvan, amikor a reggeli deliriumban kened a vajaslekváros kenyeredet, de a karéj egy suta mozdulattól kizuhan a kezedből, csinál egy duplaszallert, majd landol a NEM-vajas felével? Ez az apró, jelentéktelennek tűnő akció képes az egész napodra rányomni a bélyeget, mert elhiteti veled, hogy szerencsés vagy.

Lásd még

Mr. Ájkjú

Wednesday, January 7th, 2009

Tudod, hogy ki a legintelligensebb ember ma a világon? Nos, egészen tegnapig nekem sem volt gőzöm róla.

A józan paraszt ugye kapásból valami antifitnessz, girhes nördre gondol, aki minimum a CERN-ben dolgozik és Nobel-díjas, de a valóság nem is állhatna ennél távolabb.
A tag neve Chris Langan, jelenleg egy farmon él és többek közt lámákat tenyészt. De melózott éttermekben, sztriptízbárban kidobóemberként és számos olyan helyen, ami nem igényel feltétlenül 210-es iq-t. (összehasonlításként: Einsteinnél 180 körüli iq-t mértek) Érdemes belenézni az életútjába, mert akad benne néhány olyan dolog – ami azt illeti, szinte csak olyan van benne -, amit a legkevésbé sem gondolt volna az ember egy ilyen tehetségű emberről.

Ez aztán egy méretes, gyesznótrágyás gumicsizma az asztalon, de persze azért az eszescsávó-imidzset is fenntartja magának, mert hogy, hogy nem, csak összehozott egy érdekes elméletet, amiben megmondja a tutit a világegyetemről.

A csávó kb. úgy néz ki, mint egy hentes a lehelpiacon. Ha érdekel, milyen “élőben” íme egy félórás interjú vele, amiben sok érdekes dologról van szó, többek közt arról, hogy ki ölte meg Kennedy-t.

Hogy tényleg ő ma a világ legokosabb embere? Talán. Ő mindenesetre ezt gondolja. Hatalmas feje van, a szó mindkét értelmében, de  – úristen – ki nem lenne ilyen, ha azt mondanák neki, hogy ő a világ legokosabb embere. A tekintetében mindenesetre van valami igazán hátborzongató, de nem tudom eldönteni, hogy egy láncfűrészes pszichopata mészárost látok benne, vagy az új Jézust…

useless trivia: Kristóf fekvenyomásban kinyomja a 220 kg-ot is, ugyanis amikor a mostohaapja elpáholta párszor az anyjával együtt, elkezdte gyúrni a vasat.
Úgyhogy nem csak a feje nagy…

8 tuning a tartós emlékért

Saturday, January 3rd, 2009

Az gondolom tudvalevő, hogy a napközi élmények akkor vándorolnak át az átmeneti emlékezetből a tartós vinyóra, amikor este uv-színű marslakókról, őzikékről, nyulacskákról és egyéb korhatáros dolgokról álmodunk, miközben békésen csurdogál a nyálunk a párnahuzatra. Ekkor épülnek be az új emlékek a meglévő tudásdzsungelbe, ilyenkor folyik a legintenzívebb munka az agyi kémia-laboratóriumban.
Ekkor dől el, hogy az előző nap tanulmányainak mekkora része szilárdul meg.

Ennyiből azt hiszem már lejött, hogy milyen fontos ez a részfolyamat a tanulás egészére nézve, éppen ezért óriásit kaszálhatsz, ha egy kicsit ráturbózol a dologra.

Néhány apróság, amivel feljavíthatod az emlékképződést:

Lefekvés előtt igyál sok vizet
Sokat, mondjuk 2-3 pohárral. Az agy sejtjei kémiai úton és elektromos impulzusokon keresztül beszélgetnek, amihez nem árt a nedves környezet. (Lásd fürdőkádba dobott hajszárító esete.)
Bónusz: reggel a hólyagra nehezedő nyomás extra motivációt ad a felkeléshez.

Nem sokkal elalvás előtt vágj be egy szabadon választott gyümölcsöt
Kongó gyomorral aludni nem túl kellemes és a rossz kelésnek is gyakran a fő okozója. Ahogy az izmok regenerálódásához szilárd üzemanyag kell, úgy az agyad sem napenergiával működik. Ami az árokásó napszámosnak az ampullányi szilvapálesz, az az agynak a glükóz, azaz a szőlőcukor, amit értelemszerűen gyümölcsökben illik keresni.

Alvás előtt jól szellőztess ki és vegyél néhány jó mély lélegzetet
A kaja és a pia megvolt, de levegő nélkül megáll minden. Minél frissebb vér jut az agyba, az annál jobban fog működni. Ez további magyarázatot nem igényel.

Aludj éppen eleget: se túl sokat, se túl keveset
A legtöbb középkorú embernek 8 órához konvergál ez az optimális alvásmennyiség, de ez persze mindenkinél kicsit más. Az alváskor különböző ciklusok váltják egymást, amik általában másfél óráig tartanak. Körülbelül 5 ciklus kell ahhoz, hogy az emlékek megfelelően beágyazódjanak.
A lényeg tehát, hogy ne aludj túl keveset (az emlékképzéshez idő kell), se túl sokat (tompa leszel).

Ne gyúrj tanulás előtt
Nem bölcs ötlet egy fontos vizsga előtt lenyomni egy szupermaratont, mert a szervezeted regenerációs képessége korlátos. A testednek választania kell, hogy mibe fektesse az energiáját alváskor: a tanult anyag megszilárdításába, vagy a rommá használt izomzat újáépítésébe. Nyilván az utóbbin lesz a hangsúly.
Kompromisszum = nem ok.

Megjegyzés: egy laza átmozgató futás/bringa/séta stb. ellenben felfrissíti és stimulálja a szervezetet így az agyat is, tehát ez okés, sőt ajánlott!

Elalvás előtt ismételd át az aznap tanult dolgokat
Ennek oka egy külön postot is megér, egyelőre annyit, hogy ez a napod legtökéletesebb időszaka az ismétlésre, ugyanis az „üllepítésig” (alvás, ugye) már biztosan nem fogja valami új emlék felülírni az átismételt anyagot.

Aludj a hátadon
Ebben a pozitúrában tudja a tüdőd a legtöbb oxigént felvenni, aminek a jótékony hatásairól néhány sorral feljebb regéltem.

Nyírd ki a vekkert
Magadtól kelj fel. Amikor az ébresztőóra karcos visítása keresztülhasítja az álmodat, az olyan az emlékrendeződés szempontjából, mint amikor a BL-döntő utolsó öt percénél valaki átkapcsolná a tévét valami fenékmasszázs-reklámra. Nem oké.
Amikor ébresztőóra nélkül kelsz, akkor pont a legjobb időben ébreszt fel a biológiai órád. (az agyad nem hülye, nem fogja seggberúgni saját magát.)

Igazából semmi ördöngősség nincs a dologban, mindössze az optimálist körülményeket kell a „zselének” biztosítanod – a többit ő elintézi.

Aludj JÓL!

J.F.D.I.

Saturday, January 3rd, 2009

A link, ami az egyik legelismertebb módszer a halogatás elleni küzdelemben világszerte. Pofon egyszerű – csak kövesd az utasítást lépésről lépésre!