Comments on: Az adományozás paradoxona

By: obsi

obsi — Sat, 15 Nov 2008 18:08:51 +0000

amennyire én tudom, valóban nem erőltették. de ha a keletkezési idejét nézed a könyveknek, az ember akkori igényeinek nem igazán kellett a “miért?”-re a valódi válasz… tényleg… és tudjuk-e mi a valódi válasz? sztem mi még nem. lehet csak arról van szó, hogy akkor az “Isten kívánsága” volt a miértre a kielégítő válasz, most pedig (vagy kezdi átvenni a szerepét) az, amiről pl. itt fentebb is szó van.

By: Főműves

Főműves — Fri, 14 Nov 2008 21:53:17 +0000

A második pontra reagálnék: ja, minden könyvben ott ez a gájdlájn, de amennyire én tudom, a miért kifejtését annyira nem erőltették. “csak, mert ez Isten kívánsága”

By: obsi

obsi — Thu, 13 Nov 2008 22:12:24 +0000

Azon túl, hogy az egésszel (ismét) egyet tudok érteni, két dolog ugrott be:
1.) “a tárgyaknak igen kevés közük van a gazdagsághoz”… Többször tapasztaltam az utóbbi években – mivel egyre több mindent engedhettem meg magamnak -, hogy amint megszerzek egy hőn áhított tárgyat, utána kvázi értéktelenné válik. Tipikusan a “vadászat jobb, mint a zsákmány” esete, de szinte mindennel. Picit máshova visz a gondolat, de úgy érzem ez is alátámasztja ezt a mondatot.
2.) “Nem azért érdemes adni, mert az a jóisten (sic!) kedvére van, hanem azért, mert…” Mai napig nem olvastam végig a Bibliát, és klasszikus értelemben nem tartom magam hívőnek, de megint egy olyan magvas gondolat kapcsol vissza a könyv (és alapvetően más vallások) tanításaihoz (is), amiről ha lehámozod a kaporszakállú mítoszt, akkor egy “guideline elem” jön ki belőle. Lehet tényleg mégsem csak egy jó sztorit írtak ezekben az “alapkönyvekben” le…?