Következzen egy újabb “ötletontó” csalafintaság az álomkoboldos történet után:

“Oxigen gets you high” – Tyler Durden, Fight Club

Valóban, a nagy mennyiségű oxigén egy igen kellemes állapotba hoz, hisz ez a molekula olyan az agynak, mint nekem a bundáskenyér. yumm
Az agyba tóduló friss vér intenzívebb agyműködést és friss gondolatokat eredményez, és ez a hatás a mostani módszer lényege.

Szóval egy jó nagy adag oxigéndózisra van szükség. De hogyan vedd magadhoz? Elcsórhatod a nagymutti oxigénmaszkját, vagy beülhetsz egy méregdrága oxigénbárba, de van egy ócsóbb és praktikusabb megoldás is, ez pedig a mozgás. De nem akármilyen! Olyan mozgás biztosítja az oxigénmámort, ami:

• Nem túl megerőltető (ún. aerob)
• Folyamatos, viszonylag lassú ritmusa van
• Nem igazán kell koncentrálni akadályokra

Lehet ez bicaj egy nyugis egyenes úton, futás (kocogás), úszás, stb. Bár nem vagyok túl nagy híve a termi mókuskerekeknek (szobabicó, taposógép), de elméletileg az is megfelel a kritériumoknak.

Annyi kakaóval érdemes tekerni/futni/úszni, aminél még nem kapkodod a levegőt, mert ha igen, akkor az pont azt jelenti , hogy oxigénhiányos állapotban vagy. Ezt nem akarjuk. Azt akarjuk, hogy oxigéngazdag állapotba kerülj. A titok a levegő „felszivatásában” rejlik, ha ugyanis hagyományosan (értsd: satnya városi légzéssel) lélegzel, akkor már azelőtt kifújod a levegőt, mielőtt a hörgőcskéid ki tudnák szedni a zoxigént a levegőbül. Egyszóval benn kell tartani egy kis ideig. Ezt az időt gyakorlással egészen ki lehet tolni, de nem árt először kicsiben kezdeni. A benntartott időt érdemes a lépés ütemhez/úszástempóhoz/pedálcsapáshoz mérni, és kezdeni mondjuk 1-2 ütemnyi levegő visszatartással.

Miért kell ehhez mozogni? A finom „bubis” vért szerinted a Jézus fogja az agyadba szállítani? Nem, egy kicsit fel kell pörgetni a rendszert! Plussz, fizikai terhelés alatt endorfin és adrenalin is termelődik, amik tulajdonképpen természetes “felspannoló” drogok.

A keletiek úgy tartják, hogy a levegő maga az energia (aka csí/kí/prána ), magyarán ezáltal nem csak jó ötleteket, hanem egy raklapnyi energiát is kapsz, ami meglepően sokáig kitart napközben.

Az “agyalás” mozgatója tehát adott: egy rendkívül jól pörgő agy – de hogy tudod kihasználni ezt a célod érdekében? Én gyakran szoktam csak úgy cél nélkül oxigénkúrázni, és mindig számtalan remek gondolat pattan ki a fejemből, de akár egy pontos célra is rá lehet állítani a szürke kocsonyát.
Mielőtt belekezdenél a mozgásba, találd ki, hogy mire szeretnél választ kapni. Nagyon pontosan határozd meg a célodat, majd kezdd el feltölteni a rendszert fincsi levegővel! Hagyd egy kicsit, hogy a gondolataid elkezdjenek maguktól cikázni, aztán kezdd a gondolataidat a megoldandó problémára irányítani. Innentől már csak addig kell futkároznod/úszkálnod stb., amíg ki nem pattan a megfelelő megoldás. És valószínűleg ki fog, legalábbis nálam nagyon jó aránnyal működött a dolog.

Érdemes amúgy egy diktafonos mp3 lejátszóval, vagy legalábbis egy cerka+zsebnotesz kombóval nekikezdeni a kúrának, mert amennyire sok ötlet jön majd, annyira illékonyak azok.

Oxigén, hmm, nyami!

Frissítés: épp most akadtam rá egy New York Times-os cikkre, ami a futással összefüggő “feel high” érzésről szól.

This entry was posted on Saturday, April 5th, 2008 at 11:06 pm and is filed under Agyvihar, Inspiráció, Kreativitás, Tudatállapot. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.