Segít az álomkobold
A művi-inspiráció sorozat első része következik.
(fanfárok szólnak)
A most következő jelenséget én csak „bealvás előtti gondolatorgiának” hívom. A recept a következő:
Röviden:
1. Feküdj le 2-3 órával korábban, mint általában (ez nehéz lesz, hisz „még annyi tennivalóm van”) és kezdj el gondolkodni.
A dolog működési mechanikája a következő: elalvás előtt minden egyes alkalommal alfába mész (tudod az agykontrol maszlag), de normális esetben csak pár percre, utána redőny le és jön az álommanó. A korai lefekvés lényege az, hogy mivel nem tudsz elaludni, ebben az állapotba fogsz leledzni jó hosszú ideig. Az elején semmi nem lesz, hánykolódni fogsz, de nyugodj meg, lazítsd el magad. Lassan elkezdenek kavarogni mindenféle gondolatok. Régi emlékek, új emlékek, a jövő kilátása. Vihar készül, méghozzá agyvihar.
Nálam kb fél óra után szoktak lecsillapodni a dolgok, és olyan különleges állapotba kerülök, hogy a problémáimra zseniális ötleteket dob ki az agyam. Hozz föl magadnak egy témát és hagyd, hogy jöjjenek az ötletek. Egy papírt-cerka kombót készíts ki az ágyad mellé, de gyorsan jegyzetelj, mert könnyen kizökkenhetsz ebből az érdekes állapotból.
Ha van egy nagy kérdés, amire megoldást keresel, akkor mielőtt úgy érzed hogy be fogsz aludni, fogalmazd meg minél pontosabban a problémát.
Reggel kelj fel a nappal együtt, amikor még csönd van és nem készülődik kapkodva mindenki a munkába. Csinálj egy kávét/teát/kisfröccsöt ébresztőnek, hozd elő a kérdést és ekkor jó esély van rá, hogy az elméd az éjszaka megszülte a megoldást. Írd le és örülj, hogy ennyire zseniális vagy.
Magam sem tudom, hogy miért nem használom többször ezt a módszert, hiszen eddig kivétel nélkül mindig jó sült ki belőle. Hiába, az ember felejt.