Kreativitás azmiaz?
„Kreatív igazgató”, „kiadjuk a kreatívoknak áutszorszba”, „kreatív munkatársakat keresünk” – hangzik el egyre többször. De mi is ez a manapság egyre elcsépeltebbé váló képesség? A szó szerinti fordítás: teremtőképesség, alkotókészség. Mára a Kreatív szinte egy önálló foglalkozásnak számít, és kezd olyan közhellyé válni mint a menedzser.
Egy egész kasztnyi “kreatív” cseperedett fel a rendszerváltás után, mindenkinek van ilyen ismerőse. Onnan lehet felismerni őket, hogy a közembertől merőben eltérő szemüvegkeretet viselnek, sportcipőben járnak, hónuk alatt macbook, zsebükből kandikál az ájpod fehér fülese, amiből feltétlenül valami nagyon underground fánki, vagy valami „megnemértett” zene szól. Ők tehát a kreatívok, a szabad elméjű emberek, akik csak úgy ontják a jobbnál-jobb, új ötleteket. De vajon tényleg annyira újak? És különben is, ha olyan kreatívok, akkor miért lehet őket egy kasztba beskatulyázni? Olvass tovább.
Születni kell kreatívnak, vagy esetleg valami más is van a pakliban? Mágia, vudu? Aki kreatív, az művész? A művészek mind kreatívak?
Az én belső szótáram szerint a kreativitás = újítás, más szemszögből való vizsgálat.
Tanulható? Szerintem igen. Ahhoz azonban, hogy elkezdjük a kreatív manát magunkba szívni, tudni kell mitől lesz valakiből kreatív egyed. Egy elmélet szerint semmit sem teremtettek a Big Bang óta. Amit mi újdonságnak tartunk az nem más, mint a már létező dolgok összekombinálása egy újfajta módon. A kreatív nem feltalál, hanem felfedez valami csodálatosat. Attól lesz valaki kreatív, hogy úgy képes a rendelkezésére álló dolgokat (tudását) összerakni, hogy azzal egy új utat nyit meg.
Mi tehát a recept?
Anyag (tudás) + megfelelő módon való összelegózás (kombinációs képesség). Sokaknak a tudásuk ugyan meg van, de nem tudnak mit kezdeni vele, pedig a kombinálást ugyanúgy meg tudnák tanulni, mint ahogy a többi tudásukat szerezték. Sokan nem hajlandóak elfogadni, hogy az ilyen „isteni szikrák” ugyanolyan képességek, mint az írás, vagy a borsófejtés. Nyilván vannak olyan zsenik, akiknek ösztönből jön, de ez nem jelenti azt, hogy egy átlag halandó ne tudná legalább megközelítőleg elsajátítani ezt a készséget.
Egy kicsit elkalandoztam, pedig van még itt egy apróság, ami nélkül nem lehet érvényesíteni a kreativitást, ez pedig a merészség. Ha csinálsz valami ördögien jó dolgot, de félsz attól, hogy esetleg kinevetnek, akkor a világmegváltó ötleted leírását rajtad kívül maximum a szobád sarkában csüngő pókhálóban rekedt muslica fogja megismerni. Ha merész vagy, akkor az esetleges kudarcoktól sem félsz, ami a kreativitás biztos velejárója. Egy zseniális ötletre általában egy vödörnyi csapnivaló megoldás jut (ami igazából senkit sem fog érdekelni, ha ott van mellette a hibátlan ötlet…).
Ez véleményem szerint a kreativitás – dióhéjban. Egy képesség, amit tanulni lehet.
A fent ábrázolt monokróm kép árnyalása, színezése erősen várható a jövőben – keep tuned!
July 26th, 2011 at 1:14 pm
Én úgy hallottam, hogy a kreatív dolgokért az agy jobb félteke a felelős. A mai oktatási rendszer viszont inkább bal, logikusabb agy fejlesztését szolgálja és így diszharmónia alakul ki a két agyfélteke között, pedig ha összedolgozna a ké agyfélteke és mindkettő fejlett lenne, hatékonyabb működés lenne elérhető
Szerintd mi a teendő hogy azt a részt is fejlesszük??
August 3rd, 2011 at 7:10 pm
Ez a féltekés dolog nem ilyen fekete-fehér, mint ahogy azt sokan hiszik. Amit ma tudunk, az az, hogy az egyik félteke inkább az érzelmi, a másik inkább a tudatos dolgok pörgetése közben aktív, de midkettő résztvesz valamilyen mértékben mindkettőben.
A kreativítás kb abban rejlik, hogy a két félteke erősségét összekössük, azaz a kettő közti kommunikációt fejlesszük. A hogyanra nincs egyszerű válasz, a lényeg, hogy midkettőt a lehető legjobban pörgetni és nem csak az egyik fejlesztésére koncentrálni. Egy kocka matematikusnak elég gyér szociális képességei szoktak lenni stb. Szerintem az utazás az egyik legjobb eszköz erre a célra.