Az a snitt biztos sokatoknak meg van, amikor ott topogsz ünneplőben, idétlenül kifésülve az évnyitón, megszeppenve pacsizol a régnemlátott pajtásokkal, és dagad a melled, mert azt hiszed, neked lesz idén egyedül háromemeletes (hologramos) tolltartód az osztályban. Hirtelen átvillan a fejlődésben lévő agyacskádban a gondolat: ha már ilyen klafa cuccom van, akkor kéne valami virítani is. És ekkor jön a klasszikus ígéret: „ebben az évben jól fogok tanulni”. Hazamenvén büszkén átsimítod a tolltartód fedelét, 2-3x átpakolod a zsírúj cerkáidat (nem mindegy, hogy a színesek melyik emeleten vannak), és nekivágsz a küldetésednek. Lefekvés előtt még elmormolsz egy „jól fogok tanulni idén” imát. Majd másnap egy oroszlán elszántságával mész be a súléba. Egy pár hétig még tart a lelkesedés kraftja, de szép lassan kezd lefele kúszni a teljesítménygörbe. Becsúszik pár négyes (hármás, uhh), és a küldetés kudarcra van ítélve. Év végen megkapod a bizót, de az közel sem makulátlan. Erre persze a leleményes éned kitalálja, hogy végül is nem határoztad meg az elején, hogy mi a jó, úgyhogy ez az eredmény teljesen oké (a lelked mélyén viszont pontosan tudod, hogy a jól fogok tanulni azt jelentette számodra év elején, hogy csont nélkül behúzod a kitűnő bizonyítványt).

A százdolláros kérdés: miért bukjuk be a „jól fogok tanulni” ígéretet?

A válasz pedig – drága barátom –, a homály.
Célok mozgatnak minket, és a siker kulcsa az, hogy milyen éles a cél. A „jó” jelző egy akkora homály, mint ami a Goldengate-híd fölött szokott lebegni nedves időben. Jó ugyanis lehet bármi, még a kettes is, hiszen a bukást elkerülted. A cél akkor válik pontossá, ha mérhető! Gombóc, fényév, gallon, öl, slukk. Miért? Mert ha nem tudod mérni, akkor azt sem tudod, hogy elérted-e vagy sem. Logikus.

Ha hosszú távú célt tűzöl ki magadnak, akkor van még egy Achilles-pont, mert minél tovább tart valami, annál több az esély rá, hogy a lelkesedés szétporlad. Ezt vagy úgy tudod ellensúlyozni, hogy állandóan kis apró célokat tűzöl ki magadnak, de ami ennél is jobb, az az, hogy az egész folyamatot vonzóvá teszed valahogyan (sőt, ilyenkor a cél gyakran másodrendűvé is válik).

Mivel kiemelkedően intelligens vagy, bizonyára rájöttél, hogy ez vonatkozik minden homályos ígéretre, nem csak az általános iskolai példára, úgyhogy hajrá!

(pontos)Célra tarts! Tűz!

This entry was posted on Friday, November 23rd, 2007 at 8:49 pm and is filed under Motiváció, Tervezés. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.